SZENT ANNA TEMPLOM
A SCHOLA HUNGARICA jubileumi hangversenye 2010.04.17
„40 év hanglemezeibol”
Gyönyörű helyet választott 40. évfordulójának megünneplésére a Schola Hungarica, a batthyány téri Szent Anna templomot. Az érdeklődés akkora volt hogy az eseményre érkezők mintegy harmada sajnos be sem jutott bár a szervezők mindent megtettek annak érdekében hogy üres hely ne maradjon ki.
A közel 2 órás előadáson 24 művet hallottunk köztük nem egy ritkábban játszott vagy emblematikusabb dallal. Összegzésnek szánták-e műsort azért is mert az alapító karmestereken kívül az együttesben „felnott”, ma már önálló muvészi, kórusvezetoi munkát végzo kollégák is vezényelték a musort.
Összesen 8 karmester váltotta egymást a zenekar élén az előadás alatt de az énekesek sem álltak egy helyen, a templomban sétálva énekeltek így a gyönyörű dalok szó szerint is betöltötték a templom minden sarkát. Különösen tetszett a Szent Miklós játékokból előadott Rablók jelenete melyben a hallgatóság között sétálgatva felegettek egymásnak a kórustagok.
Az eseményről hangfelvétel is készült így aki lemaradt az is reménykedhet hogy talán nem is olyan sokára mégis hallhatja őket.
Egy kis összefoglaló a zenekar történetéből:
1970 áprilisában alakult meg a Schola Hungarica azzal a céllal, hogy a középkor zenéjét, azon belül foként a gregorián repertoárt a maga szépségében megismertesse és megkedveltesse a zenei muvelodésre vágyó közönséggel. Rendeltetése tisztán kulturális volt, függetlenül attól, hogy tagjai milyen egyéni céllal csatlakoztak az együtteshez. Az elso hanglemez 1974-ben jelent meg, és néhány hét alatt 130 ezer példányban kelt el (vagyis átlagosan minden huszadik magyar családban megszólalhatott ez az addig alig hallott zene). Az akkori idoknek megfeleloen a további hanglemezek is több tízezres példányszámban keltek el, mindaddig, míg a hanglemezkiadás válsága hazánkba is be nem gyuruzött.
A hanglemezekre külföldön is felfigyeltek: kedvezo kritikák jelentek meg a nagy hanglemez-folyóiratokban, egyes lemezek nagydíjakat nyertek, a lemezek többsége bekerült sok nyugati egyetem tananyagába. A negyven év alatt 54 hanglemez (vagyis körülbelül 63 órányi hangzó anyag) jelent meg; a musor zömét alkotó – magyar, osztrák, cseh, angol, német, francia, itáliai kódexekbol átírt – gregorián éneken kívül a korai többszólamúság, Palestrina és kortársai muvei, kivételképpen 17-18. századi és modern szerzok (beleértve Bartókot is) kerültek felvételre. Ez utóbbiakban a kórus a gregorián ének eloadásában begyakorolt hajlékony ritmusalakítást és árnyalt hangképzést hasznosította.
A hanglemezeken kívül számos hangversenyt énekeltünk Magyarországon, Szlovákiában, Cseh-, Svéd-, Francia-, Német-, Olasz-, Spanyolországban, Belgiumban, Ausztriában, Romániában, Svájcban, Libanonban. Bár elsosorban hanglemezkészíto kórusként muködünk, mindig törekedtünk arra is, hogy, a budapesti és vidéki közönség is (elsosorban a fiatalság) könnyen és olcsón (vagy éppen ingyen) meghallgathassa a kórus énekét.
A „schola” elnevezés elsosorban történelmi hátteru; de ez esetben van egy másik értelme is: a folyamatos tevékenység során a kórusban megfordult tagok száma mintegy 250 fore teheto; a férfi-, noi- és gyermekkari részlegben sok, különféle tanultságú, hátteru énekes dolgozott együtt, és gyakorolták magukat a vokális eloadómuvészetben. Fontos és kölcsönösen hasznos volts kapcsolatunk a hosszabb- rövidebb igeig velünk énekelt zeneszerzokkel, (Kurtág, Jeney, Vidovszky, Dubrovay, Gémesi, Melis, Soós, Héja), továbbá olyan újító szellemu eloadói társaságokkal, mint az Új Zenei Stúdió, Liszt Ferenc Kamarazenekar, Amadinda ütoegyüttes, 180-as csoport. Hangversenyeink musorát általában szigorú stiláris fegyelemre, azon belül változatosságra és drámai felépítésre törekedve állítjuk össze.
