Ferencfoto Blog

Amennyiben emlékeim nem csalnak a Pecsában volt előzenekarként a We Fell to Earth. Nem fogott meg annyira de azért kellemes volt hallgatni, most hogy írom ezt a posztot előkerestem a myspace-ről és ez szól a háttérben

Jó kis koncert volt a Sportarénában bár nem rajongok a tátrai band zenéért. Így viszont hogy meghívtak rá szivesen hallgattam, kár hogy nem voltak többen.

Nagyon jó kis HOBO lemezbemutató koncert volt a millenárison.  Régen angyon szerettem őt, meg a Hobo Blues Bandot is de aztán valahogy elmaradt. Most hogy elmentem érdekes volt megfigyelni még mindíg ott tart ahol régen, de ez persze nem őt degradálja mert neki ez a stílusa, ebben jó.

Kellemes kis koncertet adott még tavaly a Pecsában az AIR. Jó kis elszállós, lazulós zenével amire ki lehetett engedni a gőzt. nekem nagyon bejött, emlékszem utána napokig csak az ő zenéjüket hallgattam. Érdekes kontraszt hogy a sok Death Metal után pont egy ilyenre kattantam rá. Már egy kicsit hanyagolom mert egyre csak ömlik az új és még újabb meghallgatni való de most hogy ezt a cikket írom előkerestem őket és elkapott a nosztalgia.

Kikapcsolódásként az MTA Dísztermét látogattam meg ahol kellemes zenét halgattam. Mindezt azért meg ne ártson a sok kőkemény rock

Kiváncsi voltam rájuk bevallom. Mivel egy számuk ( a Cult of Personality) szerepel a Guitar Hero cimű játékban ezáltal a gémerek világába is betört így elmondható róluk hogy a zenetörténet részei. Ehhez mérten nagyon jó hangulatú és kellemes koncertet nyomtak, nem okoztak csalódást.

Szeretem a kortárs táncokat és előadásokat amiket a Trafóban rendeznek. Szép a klasszikus balett is de ennek más a hangulata.

Másrészről itt találkoztam profi pályafutásom első felfuvalkodott magát mindenki felett látó (ráadásul női) fotósával. Visszataszító élmény, pfuj

Node lássuk Pippo Delbono képeit melyeket egy fotóspróbán készítettem. Érdekes mit el nem lehet mondani a táncccal, vagyis megfordítva a kérdést szerintem nincs a világon olyan amit ne lehetne eltáncolni. Vannak akik csak kissebb mélységeket mutatnak meg és olyanok is akik a lélek bugyraiba is bepillantást engednek. Ehhez az utóbbihoz tartozik Pippo Delbono.

Érdekes egyveleg a Wovenhand és a Muzsikás együttes közös koncertje mely egyesíti a hagyományos magyar népzenét az angolszász gitár/dob/énekes rockzenével.

Nem volt rossz de ahogy kijöttem el is felejtettem bár valószinűleg bennem van a hiba. Genetikai.

Előrebocsájtom (mert sokan kérdezték, köszönet nekik hogy kitartanak mellettem…) hogy amiket most felrakok azok nem friss képek. Szemezgetek a mult év fel nem rakott terméséből és amit jobbnak találom azt beteszem.

Kissebb kirándulást tettem Nils Petter Molvaer trombitaestjére a Millenárison. Érdekes volt és nagyon tetszett. A rengeteg fajta zenei stílus közül az egyik emit nagyon szeretek az az ambient/space/elektro és ő ebben a stílusban alkotott világszinvonalút. Érdekes volt látni a többi fotóst hogy mennyire megdöbbenti őket ennek a zenének a mélysége és ereje Persze aki csak könnyűzenére jár annak minden más ujdonság…

Mult év végén teljesen elborított a munka és az összes azzal kapcsolatos nyűg így sajnos nem tudtam feltenni képeket. Sőt sok mindent szintén nem tettem meg amit elhatároztam és még több dolgot hagytam félbe és azóta sem jutottam velük tovább.

Mivel elég sokan nézik a blogom (bár egyre kevesebben hogy nem frissítem) így elhatároztam hogy felébresztem csipkerózsika álmából és ujraindítom.

Teszem ezt még annak tudatában is hogy a napi frissítéseket nem tudom megtenni így a kissebb nagyobb szünetekre számítani lehet.

Szúrok is be pár képet jobban érezzétek magatokat.

Kezdem is mindjárt egy Delain nevű zenekar igencsak csinos vörös hajú énekesnőjével. Rázta nagyon magát a kis bőrruhájában és igyekezett vérszomjasnak látszani de nem nagyon sikerült neki. Aranyosnak inkább mondanám mint veszedelmes rockénekesnőnek.

A Winterborn már egy fokkal keményebb volt bár az én ingerküszöböm még nem lépte át de jó volt hallgatni.

Következett a koncert fő fellépője a Sonata Artica. Kellemes keményebb gitárriffek, dögösebb hangzás de mindez belülmaradva a dallamosabb rockzenében. Nem rossz, nem egy nagy szerelem de azért néha meghallgatok pár számot tőlük.